Nyár

Két karodba vágyom, hol a nyár
bódító illata vár.
Bőröd bársony zsálya-takaró,
borzongó vágyat
ringató.
Csókod mézes hárspora
aranyként hullik
a hajamba.
Hangod édes lehelete
fülembe ül,
tőled távol is
visszhangzik belül.

Bőröm alá simítsd hát
a forró szelet,
hőséget
ígérjen a szemed!

Ízedet szomjazom,
vágyadat éhezem,
hinnem kell,
hogy szerelmet
vétkezem.
Hazudj, ha kell,
csalj és lopj
én meg a te tolvajod vagyok.